Pere perece

egyszer majd főzök is megint valamit, de mivel megjött a nyár, és ki lehet ülni, Perével kiültünk. bár először álltunk és csodáltuk az ultragáz közönséget (ez csak az én véleményem), bólogattunk kicsit, és dünnyögtük nagy egységbe forrva, hogy Bori hajoljon bele a hajunkba. de nagyobb őrjöngésre nem vetemedtem – a sörömet mégse tehettem le. ugye.
aztán megvártuk, hogy kellően üres legyen a táncparkett, így kellően nagy tér álljon rendelkezésünkre, hogy már egyáltalán nem emlékszem milyen számokra fergeteges táncot imitáljunk.

aztán hazamentünk.
de előtte meghagytunk 2 perecet, hogy le tudjam fényképezni a hangulatot. 😀

Szólj hozzá!

Az email címedet bizalmasan kezeljük. A * karakterrel jelölt részek kitöltése kötelező.