viszlát, Zoltán

akkor most már többet nem fog soha leszállítani a bicikliről, Zoltán, cigivel a szájában, lazán, mintha nem is 70 múlt volna, és nem fogja megkérdezni, hogy Éva, van magánál valami jegyzőkönyv az erősáramú gépekről? tényleg nem?

akkor most már nem fogom tudni megköszönni, hogy mindig bízott bennem magamnál sokkal jobban, ha tűzvédelemről volt szó, hogy mindig ott állt teljes nyugodt valójával mögöttem minden közös munkánkban?

látja, Zoltán, én most nem vagyok nyugodt. mégsem tudtam ezt megtanulni magától.

sőt, a fejemet tudnám a falba verni, hogy múlt nyáron úgy jöttem el, hogy csak készültem mondani: viszlát, Zoltán.