a hosszútávfutó magányossága

miután két éve repkedek Dublin és Budapest között, tökéletesen elkényelmesedtem: indulás előtt 40 perccel kiérni bőven elég, átvilágítás után balra fordul, megszagol két parfümöt, vesz egy újságot, üldögél, aztán felszáll.

ezt a tematikát gondoltam követni vasárnap hajnalban is Milánóba menet.

a tervet a bejáratnál kellett először módosítanom: ui. a check-in pultok végénél volt az átvilágítós sor vége. a kapu zárásakor még az átvilágításon se voltam túl, aztán jobbra kellett fordulnom (és rájönnöm, hogy Ferihegy erre mintha hosszabb lenne) és permanens elnézést ordítozva áthatolnom egy újabb tömegen (mi az istent csinál hajnal 6kor ennyi k sok ember a repülőtéren?!?!). a kijelölt kapunál a hölgy a futást javasolta sietés helyett. öhöm.

a sosem látott külső terminálban csak a milánói sor volt töküres: de ennél a pontnál ennek már nem tudtam tiszta szívből örülni, akkor pláne, amikor a legközelebbi géptől egy sokkal messzebb állóhoz irányítottak. a távot rekordidő alatt futottam le, ajtó még mindig nyitva, bár már egy lépcsőt eltoltak. már csak egy láthatósági mellényes eltévedt (nyilván) tanárfigura élvezetes előadását kellett meghallgatnom a kerozinszállító jármű tömegéről és féktávolságáról, valamint a fegyelmezetlenül össze-vissza futkosó utasok (a.k.a. én) generálta problémákról és már fel is vágtathattam a gépre.

utolsóként.

mert imádok középpontban lenni, amikor végigsprinteltem egy félmaratonnyi távot és kivörösödve lihegek. még jó, hogy a sminkkel nem pöcsöltem hajnalban.

de mivel az utóbbi időben pozitívan állok az élethez úgy általában, az adrenalinszintem normalizálódása után elkezdtem örülni a remek kondíciómnak és a rendkívül jó gurulási mutatókkal rendelkező versenybőröndömnek (ami a Balázsé). meg az elért csatlakozásnak.

árparizottó rókagombával

árparizottó rókagombával

hozzávalók

  • 15 dkg árpagyöngy (gersli)
  • 1 l zöldség alaplé (vagy kocka)
  • 3 gerezd fokhagyma, felszelve
  • 1 kis fej vöröshagyma, apróra vágva
  • 2 dl száraz fehérbor
  • 25 dkg rókagomba
  • 25 dkg csiperke
  • 10 dkg kelkáposztalevél, felcsíkozva
  • 2 nagy marék fagyasztott zöldborsó
  • bors

know-how

  1. a feldarabolt vöröshagymát kevés vaj-olaj keveréken megdinszteltem, a végén hozzáadtam a vékonyra szelt fokhagymát, átforgattam.
  2. hozzászórtam az előzetesen átmosott árpát, és egy percig kevergettem.
  3. ráöntöttem a bort, felforraltam, visszavettem a hőerőt és addig kevergettem, amíg a bor fel nem szívódott.
  4. innentől a klasszikus rizottófőzési processz szerint merőkanalanként adagoltam az alaplevet, a következőt csak akkor adagolva, ha az előzőt már magába szívta az árpa.
  5. folyamatos keverésre nincs szükség, de azért nem árt ott lenni az árpa körül és időnként kavarni egyet rajta.
  6. 20 percnél hozzáadtam a vastagra szelt gombákat (a rókagombát pl. csak félbe vágtam), és tovább kavargattam az alaplével.
  7. nagyjából annyi idő elég volt az árpának, ameddig a liter alaplé tartott - ez még kb 20 plusz perc volt a gombák bekerülésétől (először a gomba sok levet eresztett, de azt elfőztem).
  8. amíg az árpa főtt, a felcsíkozott kelkáposztát megpároltam.
  9. a 2. 20 perc letelte előtt - amikor még volt lé az árpán - beleszórtam a fagyott borsót --- ez pont készre főtt, mire elpárolgott a lé.
  10. a végén hozzáadtam a megpárolt kelkáposzta-csíkokat.
  11. opcionálisan elbírja a parmezánt, gyakorlatilag így is tök jó volt.
  12. Viki és Böbe tesztelték, úgy tűnt, ehető.

forrás: delicious. 2013. nov.

mushroom barley risotto

mushroom barley risotto