A végtelenbe és tovább

prológus
egy héttel futóverseny előtt nem vesz új cipőt normális ember.

egy ideje már sejtettem, hogy kell az új cipő, el is mentem lábdiagnosztikai vizsgálatra, még relatíve időben egy új cipő betöréséhez, utána kiválasztottam azt a cipőt, ami olyan volt, mintha mindig a lábamon lett volna – aztán szembesültem a 42.990-es árcímkével és úgy gondoltam, tkp jó még az a régi cipő egy ideig.
aztán a Nagy Futás előtt pont egy héttel a helyzet eszkalálódott (értsd: fájt. nagyon.), én meg visszamentem a Spuriba – ahol annyian voltak, mintha ingyen-napot tartottak volna (esetleg más is olyan lúzer mint én) -, itt kiderült, hogy a múltkor kiválasztott szupercipő sose volt nincs készleten. hát perszehogy.
de ha már elindultam cipőért, gondoltam, ez igazán nem lehet akadálya annak, hogy vegyek is egy cipőt. elmentem a következő boltig, ahol vm ritka elmebajból kifolyólag vettem egy cipőt, kb azt, amit rámadott az eladó (aki még azt se kérdezte meg, hogy havi 3 vagy heti 40 km-hez lesz-e cipő). az, hogy a cipő ronda, már csak plusz adalék, végül is nem divatbemutatóra készülés zajlik, ugye.
az új cipőről másnap délben már egész biztos volt, hogy nem ő az igazi – visszaszáguldottam a boltba, ahol kiderült, hogy ebben az árkategóriában NINCS más. (38E Ft-ról beszélek épp, nem 1500-ért akartam cipőt venni – csak én vagyok, aki szerint nem kéne úgy csinálni Magyarországon, mintha ez teljesen normális lenne?) szóval választhattam ugyanannak a modellnek 2 másik színe közül másik méretben. na.

mindezek után másnap reggel kiderült Balázzsal csetelés közben, hogy tkp mindegy is, hogy milyen a cipő, merthogy nincs is rajtszámom jövő vasárnapra.
. . .
úgyhogy kimentem a konyhába és feltekertem pár ilyet.

(jó, előtte kicsit összeomlottam, úgy másfél percig nem tudtam gondolkozni, de mire kitaláltam, hogy 1) a BSI rendszerében nyilván megvan a nevezés 2) még a verseny napján is lehet regisztrálni, addigra Balázs előszedte a rajtszámomat valahonnan – én meg elbőgtem magam. én. elbőgtem. – az volt már, hogy Vivicitta, my ass?)

epilógus
01:56:06. (majdnem) új cipőben.

summer rolls

nyári tekercs mogyorószósszal

nyári tekercs mogyorószósszal

Hozzávalók

  • 8-10 rizslap
  • 1/2 érett avokádó, felkockázva
  • 1/2 piros kaliforniai paprika, vékonyra csíkozva
  • 1 répa, julienne-re reszelve
  • 1/2 karalábé, julienne-re reszelve
  • 8 dkg quinoa (száraz súly) - megfőzve
  • 1-2 marék salátalevél
  • a mogyorószószhoz
  • 2 ek (darabos) mogyoróvaj
  • 2 tk tamarindpaszta
  • 1 tk sriracha vagy vm más csípős szósz
  • 1/4 citrom leve
  • víz

Know-how

  1. a quinoát megfőztem - amíg a zöldségeket daraboltam, langyosra hűlt.
  2. a rizslapok alapból kemények és törékenyek, ahhoz, hogy fel lehessen tekerni, langyos vízbe kell pár másodpercre tenni őket: kivéve már szépen tekerhetők.
  3. a felpuhult rizslapot egy tányérra fektettem, a közepétől kicsit jobbra (vagy balra) először a salátaleveleket raktam rá, aztán az összes többi darabolt zöldséget és a quinoát - a felém eső alsó részt és a vele szemközti felsőt ráhajtottam a töltelékre, aztán jobbról (vagy balról) feltekertem palacsintamódra (a 2. tekerésnél már látszani fog, hogy miből mennyit kell pakolgatni az ideális méretű nyári tekercshez).
  4. a mogyorószószhoz a víz kivételével összekevertem a hozzávalókat, majd a sűrű, homogén masszát a kívánt állag eléréséig hígítottam langyos vízzel - a megadott hozzávalók mennyisége hozzávetőleges, ha valaki csípősebben szereti, vagy savanyúbban, lehet igazítani.
  5. a kettévágott tekercseket ebbe a szószba kell mártogatni, aztán lehet hátradőlni és elégedetten hümmögni.
http://www.eztettem.hu/2019/04/nyari-tekercs-mogyoroszosszal.html

summer rolls

(voltam már gyorsabb, de ennél lazábban ennyit még sose futottam – ami nem történt volna meg, ha Balázs nem nevez be, nem nyújt morálsupportot 1200 km.ről időnként, meg hát kellett az itthoni support-team is, aki mindig akkor írt rám, hogy “tudom, ma futsz, de megyünk aztán sörözni?”, amikor éppen eldöntöttem, hogy teljesen kizárt, hogy képes leszek elmenni futni, de előttük csak nem égethettem be magam. szóval köszi mind, akik végigcsináltátok velem az elmúlt hónapokat. a szülőknek meg külön, hogy elengedték a végére a bolond vagy, gyerekem mantrát és eljöttek a befutóra <3 )

2 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. axi

    01:56????? Aztamindenit, gratulálok! Jó lenne, ha többet nem úgy allitanad be, hogy nem megy a futás 😉😍

    Válasz

Szólj hozzá!

Az email címedet bizalmasan kezeljük. A * karakterrel jelölt részek kitöltése kötelező.