for dummies kategória bejegyzései

nagyon egyszerű és nagyon gyors, semmiféle konyhai előéletet nem igénylő ételek

home office

egy jó kis saláta, tortillába tekerve, hogy kézzel is meg lehessen enni. extra jóság benne, hogy gyakorlatilag bármit bele lehet hajigálni, ami épp otthon van elfekvőben. ami viszont kötelező bele, az a tahini – de abból meg egyébként is érdemes egy üveggel tartani, csak mert bámulatos ízvarázsló ő.

kaland az élet

Balázzsal rendkívül lelkes, ámde tökéletesen felelőtlen túracsapat vagyunk. ha loopwalk, moderate és 4-5 óra, nekiindulunk. nem nézünk időjárási oldalakat, nincs iránytűnk, az esetek többségében a térkép egy egyvonalas A4-es lap, amin fel van tüntetve, hogy ‘starting point’. (bár újabban legalább víz meg 2 alma van nálunk.) aztán általában szokott valami kis viszontagság kerekedni, amit hősiesen legyőzünk és a kocsi mellett megfogadjuk, hogy legközelebb most már tényleg csak térképpel. hasonló készültséggel értünk a Sauce Creek Walking Trail kezdőpontjához: be volt borulva, [ Tovább ]

how to be a goddess?

sosem gondoltam volna, hogy nagy magányomban a nappali közepén elheverve bebita bonita videókkal fogom szórakoztatni magam. és ami még durvább, másnap reggel felkenek egy olyan sminket, amit eddig csak nagyon ritkán, de akkor is véletlenül. (és a még ennél is durvább: rendeltem egy ecsetkészletet… – na, ezért nem kell sminkvideókat nézegetni.) (BB inkarnációjával a Digitális Dívák konferencián találkoztam, ahova fogalmam sincs, hogy keveredtem el – lévén az a stíl, amit a megjelent közönség képviselt, nem annyira a sajátom – valószínűleg [ Tovább ]

Tour de Ráckeve

a hétvégén Perével és Lacával (+30 idegennel) átbicikliztünk Ráckevére, mert úgy gondoltuk, hekket enni a Rómain nem elég kihívás. aztán egy fél bálna és 2 sör elfogyasztása, valamint a László úr ránk kényszerítette városvezetés után már jobban örültem volna, ha mégsem 40-50 km.re vagyok otthontól. amikor levezetésnek Csepelen eltévedtünk kicsit Perével, és biciklizgettünk még a lemenő napban pár kilométert, már biztos voltam benne, hogy legközelebb a Rómain lesz a hekk. ráadásul a Stadionoknál – ahonnan még mindig rohadt messze volt [ Tovább ]

7 év new wave

amikor ez a történet indult, a menza még csak csíráiban volt jelen hősnőnk életében, aki még megfelelően fiatal és magabiztos volt ahhoz, hogy amikor egy nagyon-nagyon rossz film után az alig egy hete ismert, de egyébként konkrétan álomfaszi rákérdezett egy vacsorára (amit hősnőnk ígért neki még a megismerkedésük 2. napján végtelen sok sör elfogyasztása közben egy prágai kocsmában, és amire hősnőnk természetesen nem is emlékezett), rögtön rávágta, hogy oké. hősnőnk valamiért úgy gondolta, hogy egy adag tészta porból készült sajtszósszal  [ Tovább ]

wagamama

szombaton tökéletes idő volt a nagy ossobuco-küldetés végrehajására (esett). miután kiderítettük, hogy a borjúnak melyik részét kell használnunk (a lábát) és ezt hogy mondjuk angolul (veal shank), elmentünk a piacra, minden húsost végigkérdeztünk, a legutolsónál, akinél a múltkor a phohoz vettük a csontot, megtaláltuk, amit kerestünk, megvettük, örvendeztünk, aztán úgy döntöttünk, hogy egy ossobuco-főzést nem lehet csak úgy elkapkodni – úgyhogy a borjúlábbal besétáltunk a wagamamaba és ettünk egy akkora tányér rament, ami után már eszünkbe se jutott a borjú [ Tovább ]