saláta kategória bejegyzései

atomfizika

az üvegbe összekészített salátának nagy előnye a könnyű szállíthatósága, a roppant variabilitása és az előre elkészíthetősége. nagyjából ezért csináltam üvegbe töltött salátát. meg mert azt gondoltam, hogy jól fog mutatni a képeken.

nem sétagalopp

gondoltam, megpróbálom ismét felvenni a laza attitűdömet utazásilag: annyi időt hagytam a Cork-Dublin útra, amennyi kényelmesen elég szokott lenni arra, hogy odaérjek a reptérre, átvilágíttassam a ridikült és elsétáljak a kapuig. ez a terv már Dublin előtt borulni látszott az autópálya-dugóban, de a belvárosig még tartottam magamban a lelket, mire kiért a busz a reptérre, már megbeszéltem Balázzsal, hogy ugye jól emlékszem az egyik Millásreggeliből, hogy van vm limit a lekésett repülő utáni következő gépre vett jegy áránál. itt lépett [ Tovább ]

égszakadás

a szomszédgyerek külföldre távozott, hátrahagyva egy albérlőt. tegnap találkoztunk az erkélyeinken, és a gyerek* rögtön erős alapokra fektette a jószomszédi viszonyt egy nagyon határozott ‘csókolom!‘ – mal. hirtelen és erősen ránthattam fel egyébként majdnem tökéletesen ránctalan(nak gondolt) szemem felett a szemöldökömet, mert gyorsan helyesbített egy sokkal határozatlanabb ‘bocs, akkor heló‘-ra, de ez már nem nagyon építette újjá a világot, ami összeomlott bennem. azt hiszem, rá kell gyúrnom a milfségre. ha már így alakult. *a gyerek legalább 25+ Printquinoás borsósaláta Hozzávalóka [ Tovább ]

socialismo o muerte

Kubát szerencsésen abszolváltuk, érdekes hely volt, de nem sok mindent láttunk. az országról van pár nagyon jó blogbejegyzés, ill. Horváth János kimondottan jól megírt könyve: felesleges lenne újra leírni ezeket a dolgokat, meg egyébként sem vagyok orákulum semmilyen témában. benyomásaim vannak, semmi több. de ez az egész Kuba-túr sokkal kevésbé lett volna gördülékeny, ha Travellina nem válaszol szinte rögtön a neki írott ímélre, és nem kapcsol össze M.mel, aki nem intéz taxit, szállást és egy mesztic félistent aranyembert, Ebertet nekünk [ Tovább ]

KÖZÖS RECEPT #2: nizzai saláta

csudálatos tavaszi vasárnap reggel, a madarak őrjöngenek, a nap süt, én frissenüdén kisuhanok a konyhába a kávéért (…) – na jó, nem pont, de a nap sütött és én ténylegesen örvendeztem (leginkább csak magamban, mert Balázs nem szeret velem örülni hétvégén hajnalban), hogy akkor most  kirándulás. a Spike Islandre. úgy 3 napja, mióta a takarítási hevemben megtaláltam a prospektust róla, erre készülök. mondjuk, lehetett volna annyi eszem, hogy odatelefonálok, hogy ne a fent említett csodálatos vasárnapi reggelen derüljön ki, hogy [ Tovább ]

wagamama

szombaton tökéletes idő volt a nagy ossobuco-küldetés végrehajására (esett). miután kiderítettük, hogy a borjúnak melyik részét kell használnunk (a lábát) és ezt hogy mondjuk angolul (veal shank), elmentünk a piacra, minden húsost végigkérdeztünk, a legutolsónál, akinél a múltkor a phohoz vettük a csontot, megtaláltuk, amit kerestünk, megvettük, örvendeztünk, aztán úgy döntöttünk, hogy egy ossobuco-főzést nem lehet csak úgy elkapkodni – úgyhogy a borjúlábbal besétáltunk a wagamamaba és ettünk egy akkora tányér rament, ami után már eszünkbe se jutott a borjú [ Tovább ]

7 szupertitkos dolog hősnőnkről

soha életemben nem kaptam semmiféle díjat (nem én, a blog – mondjuk én se sokat), se játékfelkérést, aztán a répatorta írója, Ottília írt egy kis levélkét, hogy mondjak már valami szupertitkos dolgot magamról (ismerjük meg egymást). erre mélyen magamba néztem (valamint érdeklődtem a tesvíremtől is, de ha leírtam volna, hogy szerinte milyen vagyok, valószínűleg jelentős csökkenés állt volna be a blog statisztikailag egyébként is elhanyagolható számú olvasókörében) és így gondoltam árnyalni a menzaüzemeltetőről kialakult képet. volt egy pókom, egyszer, de [ Tovább ]