előhang egy tepsi rugelachhoz

indulás előtt végigolvastam Chili&Vanília NYC-összesét (mondjuk mást nem nagyon), úgyhogy volt annyi előtudásom New Yorkról, hogy bagel és rugelach, meg az is, hogy Godzilla legyakta a Flatiront (update: nem is Godzilla volt) – utóbbi a filmekben kimondottan erős házastársamtól (akihez 2 nap múlva csatlakozott Andi és még azt is megtudtam egy kedves kis utcában 5 km legyaloglása után, hogy e, itt lakott Keribredsó — Keribredsó? remek. és ki az a Keribredsó? (Andi itt tett le róla, hogy mindenképp elvigyen a fent nevezett hölgy új cipőboltjához is.)
tehát a repülőn volt 7 órám (amiből végül 3 órát filmnézéssel töltöttem), hogy összerakjam a következő 5 napot  – a komolytalan hozzáállásomnak és a random programpontoknak megfelelően úgy nettó egy napot töltöttünk a metrón üldögélve (mondjuk ott legalább hűvös volt), cserébe pl. 3 különböző időpontban is voltunk Brooklynban (de egyszer se láttunk kivilágított Manhattant). na, hát ezért nem kell felülbírálni azokat a blogokat, akik szépen összeszedik, hogy a first timer new yorkerek mit milyen sorrendben nézzenek meg.

aztán végül nem ettünk rugelachot (és nem azért, mert $2.5-ért adták, bár ez önmagában is elég elrettentő, hanem egyszerűen nem volt kedvem 1 órát metrózni egy 3 centis süteményke miatt), úgyhogy amikor visszaértünk Amszterdamba, sütöttem egyet.

rugelach

rugelach

48 db

rugelach

Hozzávalók

    a tésztához
  • 24 dkg krémsajt (egy tök sima Albert Heijneset használtam, ami ekvivalens a Lidl 250 HUF-osával)
  • 24 dkg vaj
  • 5 dkg cukor
  • 30 dkg liszt
  • csipet só
  • a töltelékhez
  • marmelade (narancslevár, de nem volt olyan ehetetlenül keserű, mint az írek)
  • durvára vágott dió-mogyoró-mandula
  • durvára vágott csoki

Know-how

  1. a tészta szobahőmérsékletű hozzávalóit robotgéppel összedolgoztam (nem kell túlgyúrni!), becsomagoltam folpackba és egy órára betettem a hűtőbe.
  2. a megdermedt tésztát 4 részre osztottam.
  3. egyszerre 1/4 adaggal dolgoztam: alaposan belisztezett felületen 20 cm átmérőjű körré nyújtottam, vékonyan megkentem a lekvárral, megszórtam a darabolt magokkal és csokival (a csokiból csak módjával - a túl sok kifolyik sülés közben és hajlamos megégni).
  4. a kört 12 cikkre vágtam (eljátszottam a gondolattal, hogy elég lesz nyolcadolni - de nem! 12 fele kell vágni: egyrészt tömény, másrészt gusztább is kisebben.)
  5. a cikkeket a széles végükön kezdve feltekertem és sütőpapíros tepsiben 15-20 perc alatt megsütöttem.
  6. ebből a mennyiségből 48 db lesz, amit végül 2 napon sütöttem meg. 2 embert (a.k.a. mi) a fél adag simán megfektetett.
http://www.eztettem.hu/2018/09/rugelach.html

rugelach

a legtöbb info a városról egyébként Travellina útikönyvnek simán beillő NYC-posztjaiból jött, amik nemcsak élvezetes stílben íródtak, hanem nagyon-nagyon-nagyon hasznosak voltak gyakorlatilag minden helyzetben – bár már megírtam neki, de most itt is, még egyszer: köszi, hogy fogtad a kezünket az első nyújorkunkon, és azt a rengeteg munkát, amit ezekbe a posztokba fektettél!

ezt meg Maszatnak és Antnak – azóta ezt hallgatom.
…still amazing – that’s it 🙂

ps. NYC-ra igaz a ráaggatott összes túlfokozó jelző – az egyik legjobb hely volt, ahol valaha jártunk.
pps. az egyik kedvenc képem volt meglátni Andit egy padon üldögélve várni ránk – szentimentális vénasszony leszek, ez most már eléggé biztos.

Szólj hozzá!

Az email címedet bizalmasan kezeljük. A * karakterrel jelölt részek kitöltése kötelező.