Éljünk úgy ma, mint a növények!
amikor a liftig (15 m) 4 perc volt a menetidőm, és a földszintre érve nagyon erősen elgondolkoztam, hogy megkérem a gondnok fickót, hogy pattintson már el a (normál időben) 4 perc biciklizésre levő szakrendelőig (mert annyira rohadtul fájt, hogy egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy el tudok menni odáig biciklivel), már gondoltam, hogy az 5 kilós tárcsa, ami reggel pont telibe kapta, nemcsak megütötte a jobb lábamat.
és hát tényleg nem.
úgyhogy 4 napja próbálom feldolgozni a dupla lábujjtörés tényét - ebben mondjuk elég erős segítségemre van, hogy tényleg nem tudom használni a jobb lábamat.
próbálom persze a jó oldalát nézni a dolognak: mindenki rettentően kedves velem, bárhova botorkálok el (minusz az orvos a traumatológián), megtanulok egy lábbal felállni guggolásból és hát be tudok gépelni végre egy olyan sütireceptet, amit még akkor sütöttem meg, amikor azt hittem, hogy a 750 forintos túróár fokozhatatlanul durva.
de a jó oldalnál sokkal többször jut eszembe, hogy fck, fck, FCK.
kapros túrós
hozzávalók
- tészta
- 30 dkg liszt
- 12 dkg zsír
- 3 ek cukor
- 2 g élesztő
- 0.5 kk só
- cc. 3 ek tejföl
- túrós réteg
- 75 dkg túró
- csipet só
- 5 dkg vaj
- 3 tojás
- 2 ek búzadara
- 2 ek liszt
- kapor
- és még
- tejföl a tetejére
know-how
- a túrót a liszttel és a búzadarával, csipet sóval plusz a 2.5 (!! fontos !! a maradék fél sárgája a végén a tetejére kell) tojássárgájával összekevertem. (menet közben eszembe jutott, hogy Balázs direkt sós kapros túrósat kért - mondjuk nekem se nagyon fér össze a fejemben a cukor és a kapor -, úgyhogy az eredeti receptből a cukrot egy az egyben kihagytam.).
- a 3 tojásfehérjét kemény habbá vertem és óvatosan beleforgattam a túróba - ezzel kész volt a túrós rész.
- a lisztből, zsírból, cukorból, sóból, élesztőből a tejföllel jól gyúrható tésztát csináltam és egy sütőpapíron akkorára nyújtottam, mint a tepsim (20x32-es bonyhádi) - beletettem.
- rákentem a túrós tölteléket.
- a maradék tojássárgáját kikevertem egy kis tejföllel és rákentem a tetejére.
- addig sütöttem, amíg a teteje szépen megbarnult.
- langyosan szeletelhető.
a recept egy az egyben Ötvös Zsuzsitól van - mert klasszikusokat nem ír felül az ember (minusz a cukor)
